Több szempontból is mi vagyunk az egyik legnagyobb haszonélvezői a 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési ciklusnak, amelyből a szabályok szerint még jövőre is érkezik Magyarországra támogatás. Amennyiben viszont kicsit mélyebben megnézzük, hogy miért is tudott 2013 során az EU-csúcsot elérni Magyarország az uniós források lehívásában, a szomorú igazság is elénk tárul.
Az e hét hétfőre kitűzött határidőig a Széchenyi 2020 keretprogramhoz kapcsolódó tíz Operatív Programból nyolcat sikerült benyújtania a magyar tárcáknak az Európai Bizottság felé, a két fennmaradó programot később juttatják el a testületnek - jelezte a magyar pályázati rendszer szempontjából fontos eseményt az MTI-nek a Miniszterelnökség. Amint az alábbi táblázatból láthatjuk: a jelenlegi 305-ös euróárfolyammal számolva ez 7600 milliárd forintnál is több fejlesztéspolitikai forrás sorsát meghatározó jelentőségű esemény. Igaz amíg ezekre nem bólint rá Brüsszel, addig nem tud megindulni nagy tételben az uniós pályázatok meghirdetése.
Úgy tűnik, hogy a Déli Áramlat egyre nagyobb szerepet kap a Nyugat és Oroszország közötti szembenállásban, miközben a magyar kormány továbbra is teljes mellszélességgel áll ki a projekt megvalósítása mellett. A magyar kormány sok tekintetben kényszerpályát fut ez ügyben, de nem lehetetlen, hogy hamarosan egy másik kényszerpályára állítják. Gigászok közé került a gigavezeték.
Az Európai Unió tagállamainak miniszterei kedden egyetértettek abban, hogy az EU-nak nagyobb figyelmet kell fordítania a demokrácia állapotára a saját határain belül is. A megbeszélésen szó esett arról, hogy a Tanácsnak félévente, vagy évente a napirendjére kellene tűznie az egyes tagállamokban a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályokat és megállapodtak abban is, hogy decemberig konkrét javaslatot tesznek rá, hogyan nézzen ki pontosan az ellenőrzés - írja az Index EU-s ügyekkel foglalkozó rovata.
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be az Európai Parlament (EP) képviselőinek legalább egytizede a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság ellen - értesítette kedd délután Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az EP-képviselőket.
2012-ben 818 000 személy kapott állampolgárságot az Unió 28 tagállamának valamelyikében. A 2011-es adatokhoz viszonyítva ez 4%-os növekedést jelent, 2009-hez képest pedig 6%-kal nőtt a jóváhagyott kérelmek száma - áll az Európai Bizottság közleményében.
Nem született megállapodás a kitűzött hétfő éjféli határidőig az Európai Parlament (EP) és az uniós tagállami kormányok testülete, a Tanács között a jövő évi EU-költségvetés ügyében.
Az elmúlt hónapok egyeztetései alapján jelentősen felpuhult, így inkább vaktölténynek számít az a javaslat, amelyet holnap terjeszt a tagállamok európai ügyekkel foglalkozó miniszterei elé Brüsszelben az EU soros elnökeként Olaszország - írja BruxInfo. Az új keret kapcsán a szakértők továbbra is hangsúlyozzák, hogy azt nem közvetlenül a Magyarországgal kapcsolatos problémák miatt teremtik meg.
Az atv.hu információi szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a napokban bizalmas információkat kért az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Főosztályától feltételezhetően egy olyan cégcsoportról, amely kulcsszerepet játszhat az uniós pénzek felhasználásában. Az internetes portál információi szerint az OLAF ki is szállt az állami intézményhez.
Továbbra sem tudnak zöld ágra vergődni az uniós tagállamok a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről szóló irányelvtervezetet illetően, amit a tervek szerint 2016-ban vezetnének be. 11 tagállam már jelezte csatlakozási szándékát, de újabb félelmek ütötték fel fejüket az adó létjogosultságát illetően - írja a Wall Street Journal.
Az Európai Bizottság vizsgálatot folytat abban a kérdésben, hogy sértettek-e uniós jogot a luxemburgi hatóságok, amikor kedvezményes adózási feltételeket biztosítottak nagy multinacionális vállalatoknak - közölte csütörtökön Brüsszelben Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője.
Semmi nem támasztja alá azokat az állításokat, hogy Brüsszelben és általában az unióban összeesküvés készülődne az EU-ban egyre népszerűtlenebb magyar miniszterelnök megbuktatására, ehelyett sokkal valószínűbb az, hogy a november 1-jén felállt új Európai Bizottság először a meggyőzés módszerével próbálkozik - írja a Figyelő e heti számában a BruxInfo brüsszeli tudósítója. A téma előzményei:
Az nem egy minden áron elérendő kifizetési célszám, ami a februári kormányrendeletben benne van (2002 milliárd forint), így ha "csak" 1700 milliárd forint körül teljesül az összes idei uniós támogatáskifizetés, már akkor is elkerüli a kormány az idei forrásvesztést és nagymértékben csökkenti a jövő évi forrásvesztés kockázatát is - tudta meg a Portfolio egy az ügyre rálátó, névtelenséget kérő forrástól. Tájékoztatása szerint ha tehát az idei utolsó két hónapban felpörög a kifizetési tempó, de elmarad a tavalyi év végi nagy hajrától, már akkor sem kell aggódni. Csepreghy Nándor keddi szavai valóban ugyanezt a viszonylagos nyugodtságot tükrözték, igaz a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Portfolio-nak adott rövid interjúban azt is érzékeltette: megfeszített munka vár mind a minisztériumokra, mind a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre, hogy centre pontosan "be tudjuk lőni" a Magyarországnak járó összes uniós forrás teljes lehívását jövő év végéig. A helyettes államtitkár szavai szerint nem érzékelnek politikai nyomásgyakorlást Brüsszel felől az uniós támogatások kifizetésében és éppen kedden érkezett meg egy 32 milliárd forintos kifizetés az Európai Bizottságtól.
A főbb számok szintjén összességében kedvező az Európai Bizottság előrejelzése Magyarország számára. Egy valami azonban igencsak aggasztó: az elemzők jelentős strukturális költségvetési hiányt jeleznek előre. Mindez azt is jelenti, hogy nem hárult el teljesen a túlzottdeficit-eljárás újraindításának veszélye.
Érdekes félmondatokat tartalmaz az Európai Bizottság Magyarországról szóló, ma megjelent rövid országjelentése, hiszen két helyen is utal a szöveg arra, hogy a Magyarország által felhasznált uniós források kapcsán büntetésekre számíthatunk Brüsszel felől. Ez nagy valószínűséggel a magyar médiában is már hónapok óta keringő ún. aszfaltüggyel függhet össze, amelynek keretében a Bizottság a félmondatok alapján biztos büntetéssel kalkulál, de ennek mértéke és (elszámolásának) időzítése egyelőre kérdéses.
Az Európai Bizottság őszi prognózisáról tartott brüsszeli sajtótájékoztatón az egyik újságíró aziránt érdeklődött, hogy lehet, hogy Magyarországon várható a legnagyobb beruházásnövekedés idén. Erre Pierre Moscovici, a Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa válaszolt és magyarázta el a kiugró magyar adat okait.
Pesszimista képet fest az Európai Bizottság őszi prognóziásban Európáról. Idén nem történt igazi fellendülés, ezért lefelé módosították a 2014-es prognózisaikat. Meglátásuk szerint jövőre már elindulhat valamiféle növekedés az unióban, ami 2016-ban is folytatódhat. Az EU-28 1,3 százalékos növekedést tudhat a magáénak az idei évben, amit az eurózóna 0,8 százalékos teljesítménye lefelé húz.
Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint jövőre teljesülhet a kormány hivatalos növekedési prognózisa, vagyis a 2,5%-os GDP-bővülés. Ezt követően viszont tovább lassulhat a magyar gazdaság. A brüsszeli prognózis kedvező üzenete hazánk szempontjából, hogy az előrejelzési horizonton 3% alatt maradhat a költségvetés hiánya, melynek kapcsán a Bizottság fokozatosan javuló államháztartási egyenlegről ír. A strukturális egyenlegben várható romlás azonban figyelmeztető. Ezért nem dőlhet hátra teljesen a kormány, ami a túlzottdeficit-eljárás újraindítását illeti.
A jelentés egyik érdekessége, hogy úgy tűnik: a kormány idén pénzügyi korrekciót kénytelen elkönyvelni az uniós források esetében. Ez az "aszfaltüggyel" kapcsolatos bírság lehet.
Az uniós tagállamok egy olyan politikai folyamat létrehozását mérlegelik, amelynek keretében "konstruktív párbeszéd" kezdődne egy vagy több alapvető jog megsértésének alapos gyanújába került partnerükkel. Az unió soros olasz elnöksége azt reméli, hogy a kormányközi folyamat egyes elemeiről már az általános ügyek tanácsának decemberi ülésén megállapodhatnak - hívja fel a figyelmet a köztes politikai nyomásgyakorló eszköz lehetőségére a Bruxinfo.hu.
Magasrangú európai bizottsági forrásokra hivatkozva azt írja a Heti Válasz ma megjelent száma, hogy három fronton (költségvetés, jogállam, korrupció) is vizsgálatokra lehet számítani az újonnan felálló brüsszeli testület felől és előbb-utóbb "találnak valamit". Közös a várható eljárásokban, hogy büntetésként a magyar gazdaság növekedéséhez elengedhetetlen uniós források befagyasztása is szóba kerülhet (főként a második típusú eljárás nyomán), mert brüsszeli meggyőződés szerint ez a leghatásosabb eszköz a kormány ellen - fogalmaz a lap. A hetilap szerint bár Orbán Viktor kormányfő az elmúlt évtizedekben már bizonyította, hogy a kialakult helyzetekben képes irányt váltani, de most már az az igazi kérdés, hogy "tud-e úgy váltani, hogy meghatározó külső szereplők célja ne az ő elmozdítása legyen".
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
